Szívem

Szívem egyedül dobog
Ő nélküle nem lehet boldog
Nem érti miért kell neki más szíve?
Mikor itt van az ő kincse?
Miért kell ennyit szenvednie?
Szívének darabjait összeilletgetnie?
Szívem, mint egy kirakós
Mely oly sok darabra hullott
Hiába próbálom összerakni
Minden próbálkozásnál széthullik
Szívem tovább nem bírja
Nem tud elviselni több fájdalmat
Tudd, hogy volt egy lány ki igazán szeretett
Soha el nem feledett!

By: Ella

Ó a szívem...

Ó a szívem

Ó a szívem nem dobog
Belül felemészt a fájdalom
Könnyek csorognak az arcomon
Már csak meghalni akarok.

Ó a szívem széthullik
Sehogy se lehet összerakni
Egykor még szerelem lakott benne
De most mélységes fájdalom lépett a helyére.

By: Ella

Miért??

Miért?

Miért születtek meg a férfiak?
Hisz csak csalódást okoznak
Miért kell minket megbántani?
Szívünk darabjait összerakosgatni
Miért kapnak meg mindent, amit akarnak?
Mikor nekünk csak a szenvedés marad
Miért kellett életünkbe toppanni?
Ezzel a rendet megzavarni.

Ez eddig a legigazabb vers én szerintem, amit valaha írtam.
By: Ella

Mit ér az élet...

Mit ér az élet egyedül?
Magányosan bandukolni egy szikla körül
Arcomat megcsapja a hideg szél
Szívem csak egy valamit kér:
Maradj velem! Ne hagyj el!
Csak rád vártam egész életemben
Szívem őrülten ver, ha itt vagy
De ha elmész „ő” meghal.

By: Ella